IGLO - Iss was Gscheit's!

Hal

Jó fogás a táplálkozáshoz

Kétségtelen tény, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a rendszeres halfogyasztás is hozzátartozik. A táplálkozástudósok ezért hetente egy-két adag hal fogyasztását javasolják. Egy-egy adag ideális esetben 150 g halfilét jelent.

A halakat életterük szerint édesvízi és tengeri (sósvízi) halként osztályozzák. Világszerte mintegy 20.000 halfaj ismert, ezek túlnyomó része az óceánokban él. A besorolást bizonyos esetekben nem lehet egyértelműen elvégezni – az úgynevezett „vándorhalak” az édesvízi és a sósvízi környezetben egyaránt megélnek.

A halak a létfontosságú tápanyagok egész sorát biztosítják: értékes fehérjéket, zsírsavakat, fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak.

A halakban megtalálható értékes zsírsavak közé tartoznak az Omega-3 zsírsavak. Ezeknek a telítetlen zsírsavaknak számos pozitív hatása ismert. Az Omega-3 zsírsavak...

  • fontosak az agy és a szem retinahártyájának fejlődése szempontjából
  • megakadályozzák a vérlemezkék összesűrűsödését, ezáltal javítják a vérkeringést, és kedvezően hatnak a vérnyomásra
  • csökkentik a triglicerid-szintet (vérzsír)
  • csökkentik a szövetek gyulladásra való hajlamát (pl. a reuma esetében)

A halak ásványi anyagokkal és nyomelemekkel is ellátnak bennünket. A tengerben élő állatokon kívül egyetlen másik élelmiszer sem tartalmaz hasonló mennyiségben jódot. A jód a pajzsmirigy hormonok alkotóelemeként számos anyagcsere folyamatot szabályoz a szervezetünkben.

A hal azon kevés élelmiszerek egyike, amely jelentős mennyiségben képes D-vitamint biztosítani szervezetünk számára. A D-vitamin alapvető szerepet játszik a csontok fejlődésében, gondoskodik a táplálékból való kalcium-felvételről, és annak a csontokba való beépüléséről. Ezért rendkívül fontos az oszteoporózis (csontritkulás) megelőzése szempontjából.

A hal ezenfelül biztosítja a sejtek számára szükséges B12-vitamint, amely számos fontos feladatot lát el a szervezetben. Többek közt segíti a sejtek fejlődését és a sejtosztódást, így rendkívül fontos szerepet játszik a vérképzésben, illetve a bőr és a nyálkahártya regenerálódásában.